A VOSZ – Vállalkozók Országos Szövetsége néven – 1988-ban alakult meg, mint Magyarországon az első, és a rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások országos gazdasági munkaadói érdekképviselete. A szövetség legfontosabb célként a vállalkozók országos és helyi döntéshozó fórumok előtti érdekképviseletét, a kis- és középvállalkozások tőkeerejének és piacképességének növelését, továbbá a nagyvállalatok speciális igényeinek közvetítését jelölte meg.
A VOSZ tagjai számára széles körű tájékoztatást nyújt a szabályozó változásokról, olyan üzleti szolgáltatásokat biztosít, amely előmozdítja a vállalkozásfejlesztést, a piacépítést, a szakmunkás- és a felnőttképzést. A szövetség az illetékes szerveknek szakmai javaslatokat tesz, illetve ilyen tartalmú törvényeket és más jogszabályokat kezdeményez, véleményez. A szervezet az alapításkor deklarálta, hogy mindenkor független marad politikai pártoktól, mozgalmaktól, együttműködik szociális partnereivel, mindenekelőtt a hazai és nemzetközi munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, társadalmi, illetve gazdasági szervezetekkel és az illetékes kormányzati szervekkel.
A VOSZ mára az egyik legjelentősebb magyar munkaadói szervezetté nőtte ki magát – a közvetlen tagságon és a tagszervezetein keresztül körülbelül 53 ezer vállalkozást tömörít –, amely munkaadó tagjain keresztül a magyarországi foglalkoztatottak mintegy felét is megjeleníti.
A VOSZ érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységét konkrét gazdasági szolgáltatásokkal is kiegészíti; olyanokkal, amelyek a különböző vállalkozások összefogásán alapuló, eredményes együttélésre épülnek. Sikertörténet a kis- és középvállalkozások likviditását biztosító hitelkonstrukció, a „Széchenyi Kártya Program”, a kereskedők, érdekképviseletek és a kormányzati szektor összefogásával megvalósuló „Európai Kereskedelem Napja”, továbbá a „Hallatjuk a hangunkat!” és „Vállalkozók Napja” szakmai rendezvények. A Prima Primissima Díj és a hozzá kapcsolódó, a vállalkozók összefogásával megvalósuló Megyei Prima Díj mára az egyik legnagyobb társadalmi programmá nőtte ki magát.
„Tesszük mindezt azért, mert mi dolgozunk a gazdaságban, mi termelünk és szolgáltatunk a versenygazdaságban, ezért mi ismerjük igazán a gazdasági viszonyokat és törvényszerűségeket, mi ütközünk bele az akadályokba, és mi tudjuk, hogy hogyan lehetnénk versenyképesebbek, sikeresebbek. Ezért csak velünk lehet jó vállalkozói, gazdálkodói környezetet kialakítani” – hangsúlyozta jubileumi köszöntőjében Demján Sándor, a VOSZ elnöke.
Győr-Moson-Sopron megye
9023 Győr Buda u. 19. 1.emelet 1-2.
06-30-546-4149
voszgyor@gmail.com
Szabó Zsuzsanna
Mérföldkövek
1982. A kisvállalkozásokról szóló törvény megalkotása
1983. A Magyar Kereskedelmi Kamara létrehozza a Kisvállalkozói Tagozatot
Ez évtől a Kisvállalkozói Tagozat képviselői részt vesznek a kis- és középvállalkozói szektor ügyeit,
szabályozását vizsgáló tárcaközi bizottság munkájában
1988. Megalakul a VOSZ, első elnöke Simsa Péter, alapító társelnöke Palotás János
Megalakul az Érdekegyeztető Tanács, amelyhez a VOSZ 1990-ben csatlakozik
1989. Palotás Jánost választják a VOSZ elnökének
1990. Károlyi Miklós a VOSZ főtitkára
1990. A „taxis blokád” feloldásában kiemelkedő szerepet vállal a VOSZ
1993. Az országgyűlési választásokat megelőzően a VOSZ kidolgozza gazdaságpolitikai javaslatait
1998. A küldöttgyűlés Demján Sándort választja meg a VOSZ ügyvezető elnökének.
Ettől kezdve stabilizálódik és megerősödik a megyei szervezetek rendszere,
és kialakulnak az országos szakmai szekciók is
1999. A VOSZ elnöksége elfogadja Demján Sándor javaslatát, a Vállalkozói Bizalom Kártya koncepciót
(későbbi Széchenyi Kártya); a Vállalkozók Napja és az Év Vállalkozója Díj megalapítása
2002. 1011/2002. (II. 18.) Korm. Határozat a Széchenyi Hitelkártya bevezetéséről
Demján Sándor magánvagyonából létrehozza a Prima Primissima Alapítványt
és elindul a Prima mozgalom a VOSZ támogatásával
2004. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.,
illetve az általuk képviselt takarékszövetkezetek stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötnek
a VOSZ-szal tevékenységük összehangolása, közös céljaik hatékonyabb megvalósítása érdekében
2005. A VOSZ megyei szervezetei megkezdik a Megyei Prima díjak megszervezését
2006. A VOSZ főtitkárának Dávid Ferencet választja meg a szövetség ügyvezető elnöksége
2007. Stratégiai megállapodás az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel
Elindul el a Junior Prima rendszer
2008. A VOSZ kezdeményezésére megalakul a Reformszövetség, amely a válságba süllyedt ország
gazdasági kilábalásának koncepcióját vázolta fel
Megalakul a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága
2010. A VOSZ az országgyűlési választásokat megelőzően közzéteszi gazdaságpolitikai téziseit,
„a VOSZ 6 pontját”; a választásokat követően megalakul a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanács (NGTT), amelynek a VOSZ teljes jogú és alapító tagja
Megindul a Széchenyi Kártya Program kiszélesítése (forgóeszköz- és beruházási hitel)
2011. Megalakul a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF),
amelynek a VOSZ teljes jogú és alapító tagja
A szövetség küldöttértekezlete dönt a VOSZ-BESZ Zrt. megalakításáról
A Széchenyi Kártya Program kiegészül az Agrár Széchenyi Kártyával
2012. A VOSZ kibővített elnökségi ülésén – amelyen részt vett és beszédet mondott
Orbán Viktor miniszterelnök is – értékelte a kormányzat félidős gazdaságpolitikai eredményeit;
A VOSZ stratégiai együttműködést kötött a LIGA Szakszervezetekkel,
ezzel új utat nyitva a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszédnek és együttműködésnek
2013. A VOSZ társszervezetével, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel közösen lépett fel
a magyar takarékszövetkezeti szektor átalakítása során tapasztalt jogszerűtlenségek
és szakmaiatlanság ellen, a szövetkezeti tulajdon és az évtizedek alatt elért eredmények védelmében.
2014. A társadalmi és szakmai párbeszéd alacsony szintje miatt a VOSZ népszavazást kezdeményezett
az üzletek vasárnapi nyitva tartása érdekében.
A szövetség megjelent a közösségi médiában (a Facebook-on) is.
2015. A VOSZ tiltakozására a kereskedelemben nem kerül bevezetésre a 400 négyzetméter feletti
kiskereskedelmi egységekre vonatkozó hatósági létszámszabályozás.
2016. A szövetség tisztújító küldöttgyűlésén – ahol elfogadásra került a szervezet új működési struktúrája is –
Demján Sándort újabb 5 évre a VOSZ elnökének választották.
„Foglalkoztatási kiáltvány” címmel megjelent a VOSZ 7 pontos állásfoglalása a foglalkoztatáspolitika
időszerű kérdéseiről és a szükséges irányváltásról